Tanárok

/Tanárok
Tanárok 2019-08-08T21:56:50+01:00
Anna Lang - Dyrektor

Lang Anna – Igazgató 

A gyerekekkel való munkát még az általános iskolában kezdtem, amikor elvégeztem az őrsvezetői vezetőképzést a Lengyel Cserkész Szövetségben. A tanfolyam elvégzése után kiscserkész csapatot vezettem. Nyáron kiscserkészeknek szervezett táborban vettem részt. Munkám elismeréseképpen bevettek a rzeszówi cserkészkörzet Őrsvezetői Körébe.

Magyarországra a szerelem vezetett – a férjem igazi tősgyökeres magyar. Egy új ország megtanulása esetemben nem volt egy könnyű feladat, de sikerült legyőznöm minden akadályt. A legnehezebb számomra a magyar nyelv megtanulása volt, éppen ezért nagyon is megértem tanulóink nehézségeit. Végzettségem szerint biológus tanár vagyok. Miután Magyarországra érkeztem, a Lengyel Nagykövetség lengyel iskolájában tanítottam lengyel nyelvet a legfiatalabb osztályokban. 3 évig Krakkóba jártam módszertani kurzusokra, hogy fejlesszem pedagógiai képesítésemet a lengyel nyelv tanításának területén. Később biológiát és környezettant is tanítottam. Az iskolában megalapítottam és éveken át vezettem egy kiscserkész csapatot.

Sokszor szerveztem nekik kiscserkész táborokat. Elkezdtem vasárnapi iskolákban is dolgozni. 5 éven át tanítottam ott, és más tanárokkal együtt rendszeresen részt vettünk módszertani kurzusokon, hogy fejlesszük képesítéseinket.

Ezután megszületett a fiam és mellette három évig csak az anyaságnak szenteltem magam.

Alapításától kezdve az óvodai csoportban is dolgoztam. Ezután egy olyan időszak jött, amikor jobban integrálódtam a magyarokkal – tökéletesítettem a nyelvtudásomat, megismertem közelről az életüket, szokásaikat, amikor köztük és velük dolgoztam. Később visszatértem a Bem intézetnél vezetett óvodánkhoz. Amikor ismét lehetőségem nyílt iskolában dolgozni, elvégeztem egy két éves diplomás képzést a Sziléziai Egyetemen „Lengyel mint idegen nyelv” tanári szakon, ami elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a magyarországi Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskolában dolgozhassak.

Ma elmondhatom magamról, hogy Magyarország a második Hazám. Úgy ismertem meg, tanultam meg Magyarországot, ahogyan a mi tanulóink tanulják Lengyelországot. Remélem, hogy a megszerzett tapasztalatokból eredő megértéssel könnyebben tudom majd támogatni ifjúságunkat a lengyelségük felé vezető úton.

Biróné Hanna

Bíróné Hasznos Hanna – titkárnő

2010 óta iskolatitkár vagyok a Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskolában.
Édesapám magyar, Édesanyám lengyel volt, otthon kizárólag lengyelül beszéltünk, így erőfeszítés nélkül kezembe kaptam a kenyeret. Férjem is beszélt lengyelül és Zsófi nevű lányom is megtanulta a nyelvet.

Érettségi után lengyel turistákkal dolgoztam idegenvezetőként, később a Lengyel Kultúra Boltjában voltam eladó, aztán 24 év szállodai munka következett, most pedig az iskolában tevékenykedek.

Gyermekkoromtól fogva járok a Magyarországi Bem I. Kulturális Egyesületbe, ahol pillanatnyilag elnökhelyettes vagyok. Többször is részt vettem a Wspólnota Polska által szervezett lengyelországi táborokban, táncoltam a Bem József Lengyel-Magyar Néptáncegyüttesben és képviselő voltam az első Fővárosi és Országos Lengyel Önkormányzatban.

A lengyel nyelv számomra teljesen természetes. Az iskola számomra egy kis darab Lengyelország, ahol otthon érzem magam. Szívesen dolgozom itt, mert olyanok vagyunk, mint egy nagy család.

Ewa Modrzejewska

Ewa Modrzejewska – tanár

1974-ben a Lódzi Egyetem fizika szakán szereztem diplomát és még ebben az évben kezdtem el dolgozni középiskolai tanárként Pabianicében.

1978 óta élek Magyarországon, Dunaújvárosban, ahol megkezdtük a lengyel nyelviskola szervezését, a Bem József Kulturális Egyesület keretén belül 1993-ban.

Sztankóné Elzbieta Stryjniak polonista tanította a gyermekeket. 1996-ban a távozó Elzbieta kért fel arra, hogy folytassam a lengyel nyelv oktatását. A vasárnapi iskola helyett 2004-ben alakult meg az Országos Lengyel Iskola.

1996-ban kaptam meg a magyar állampolgárságot.

1998-ban felsőfokú magyar nyelvvizsgát szereztem.

1998, 1999, 2000 években a Krakkói Pedagógiai Akadémián III. szintű tanfolyamot végeztem a külföldön élő lengyel nyelvű tanárok számára indított metodikai kurzuson.

A 2003-as évben Varsóban lengyel nyelv és irodalom témájú képzésen vettem részt, és még ugyanebben az évben Lublinban történelem és modern lengyel nyelv és irodalom témájú továbbképzésben vettem részt.

2005 évben a Sziléziai egyetem által szervezett műhelyszerű továbbképzésen vettem részt lengyel nyelv tanítása külföldiek számára tárgykörben.

Dunaújvárosból eddig hét diák szerzett Lengyelországban diplomát.

Alina Papiewska

Papiewska – Csapó Alina – tanár

Lengyelország közepén születtem, egy Zwoleń nevű alföldi kisvárosban. Gyönyörű templomunk alatt nyugszik Jan Kochanowski, az első lengyel nyelven alkotó költők egyike. Csodálatos verseit mindenkinek ajánlom!

Első diplomámat a kijevi agrártudományi egyetemen szereztem, ahol orosz nyelvtanári képzést is kaptam. Ez volt az első lépésem a nyelvtanítás világa felé.

Tanulmányaimat Magyarországon, a keszthelyi egyetemen folytattam, ahol ökológiából doktoráltam. Ugyanitt foglalkoztam először hallgatókkal, a rovartani gyakorlatok során.

Lengyel nyelvtanári karrierem 2000-ben, vasárnapi nyelvtanfolyamokkal kezdődött. A magyarországi lengyel nyelvoktatás szervezése közben, 2004-ben végeztem el „A lengyel mint idegen nyelv oktatása” c. tanfolyamot.

Azóta számos továbbképzésen és szakmai gyakorlaton vettem részt, hogy a nyelvtanári munkámhoz szükséges elméleti tudásomat bővítsem.

Jelenleg Szentendrén és Budapesten tanítok, 1.-12. osztályos, illetve 5.-6. osztályos tanulókat.

Anna Petrovics

Petrovics Anna – tanár

Olsztyn nevű Lengyel városban végeztem a tanárképző főiskolán és itt kaptam meg az általános iskolai tanító diplomámat.

Mielőtt Magyarországra kerültem, pár évig egy általános iskolában tanítottam. Ezután a két lányom nevelésével foglalkoztam.

2003-ban munkát vállaltam a Lengyel Nagykövetség mellett működő Lengyel Iskolában.

2005-tól a Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskolában is elkezdtem tanítani.

2013-ban a Lengyel Oktatási Minisztérium kitüntetéssel jutalmazta eddigi munkámat.

Nagyon hálásnak és szerencsésnek érzem magam, hogy a munkám által azt csinálhatom, amit igazán szeretek. Büszkén követem régi diákjaim további tanulmányainak útját. Boldoggá tesz, amikor megtudom, hogy letették a lengyel érettségit, ECL nyelvvizsgát szereztek vagy éppen Lengyelországban kezdték meg egyetemi pályafutásukat.

Justyna Michalska - Potys

Potys – Michalska Justyna – tanár

A Poznani Zeneakadémi án szereztem mester fokozatú diplomát, Zeneszerzés, Karvezetés és Ritmika-Zeneelmélet szakon. Főszakterületem a Ritmika (Euritmia) illetve a mozgásművészet. Már tanulmányaim során gyakorlati tapasztalatra tettem szert a gyerekek zene és mozgás oktatása terén. Később, a rövid, de annál tartalmasabb lengyelországi szakmai éveim során lehetőségem volt bölcsődés, óvodás, általános-, és középiskolás korú gyerekekkel foglalkozni.
Alap és középfokú zeneiskolákban tanítottam ritmika és hallásfejlesztés tárgyakat, valamint zeneterápiát tartottam fogyatékos (elsősorban down-kóros) gyerekek számára.

A gyermekekkel való foglalkozás nemcsak a munkám, de a szenvedélyem is. A gyerekek rendkívül inspirálóan hatnak rám mind pedagógiai, mind művészeti tevékenységeimben.
Igyekszem megfertőzni”őket a zene szeretetével, megmutatni a zene szépségét és benne rejlő érzelmeket. Ennek hatását lehetőség szerint igyekszünk minden adódó alkalommal
(koncertek, ünnepélyek) bemutatni.

A magánéletben, a pici Rita anyukájaként, a saját bőrömön tapasztalom, hogy mennyire fontos a gyermek kapcsolata az élő és improvizatív zenével, a megfelelőés harmonikus fejlődés érdekében.

2014 óta élek férjemmel Magyarországon. Akkor kezdtem dolgozni a lengyel iskolában is. Jelenleg az időm teljes egészében a kislányunkról gondoskodom, de hamarosan visszatérek a ritmika-zeneóráinkhoz is :).

Stanisława Priszler Györgyné

Priszler Györgyné Stanisława – tanár

A végigjárt ösvényem, ami a Magyarországon lévő Országos Lengyel Iskoláig vezetett.

Már 35 év telt el mióta Lengyelországból Magyarországra költöztem.Poznan-ban dolgoztam az Élelmiszer-ipari Iskolában mint történelemtanár, de kihelyezett munkaszerződésem volt a PNA-val (Felsőoktatási és Tudománytani Tanács) PSO vezető állás betöltésére.

A két fiam születése után, amikor óvodások lettek, elkezdtem dolgozni mint lengyel történelemtanár a Lengyel Nagykövetség mellett lévő lengyel iskolában.

A fiúk a Káposztásmegyeren lévő lakótelepi óvodába jártak, ahol sok lengyel családdal találkoztunk. Nem minden gyermeknek volt rá lehetősége lengyelül tanulni abban az iskolában ahol dolgoztam. A lakótelepi Művelődési Házban létrejött a Lengyel Magyar Baráti Kör, mert akkor a fiatal házaspárok számára erre volt igény. Elhatároztam, hogy elkezdem tanítani ezeknek a családoknak a gyerekeit az úgynevezett vasárnapi iskolában.

Nagyon sok diákom volt pont 26. A könyveket a lengyel kolléganőimtől kaptam a Lengyel Nagykövetség mellett működő lengyel iskolából és a Varsói Lengyel Közösségtől.

Volt amikor elmentem a Lengyel Plébániára és ott tanítottam a lengyel nyelvet a Lengyel Plébániatemplom mellett. Ebből az alkalomból a diákokkal elutaztunk a Czestochowai iskola igazgatója által meghívott jubileumi ünnepségre. Ez az Általános Iskola a Narutowicz Gabriel-ről volt elnevezve. Az iskola zászlóját a náci megszállás alatt a katonák kihurcolták Lengyelországból Magyarországra. A zászlóra Józefowicz Maciej atya talált rá a templom padlásán.

1995-ben alakult Újpesten a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat (SMP). Az Önkormányzat székhelyén helyett kapott a vasárnapi iskola. Abban az időben amikor az Országos Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat (OSP) alakult Magyarországon az Újpesti osztály be lett jegyezve az országos iskolába.

Diákjaim a magyar református iskolában tanultak, ugyanabban az utcában ahol én tanítottam a lengyel nyelvet. A református iskola tapasztalatot cserélt a lengyel Leszno megyei iskolával. Gyakran fordultak hozzánk az iskola, hogy segítsünk tolmácsolni, mikor lengyel diákokat hívtak meg vendégségbe.

Egy nap pedig a református iskola igazgatója megkérdezte, hogy nem szeretnék-e tanítani lengyel nyelvet a diákjai számára az Ő iskolájában. De olyan diákokat, akiknek nincsenek lengyel gyökerei. Elfogadtam a kihívást és elkezdtem tanítani lengyel nyelvet, kultúrát és szokásokat a magyar gyerekeknek. Ők negyedikes és ötödikes diákok voltak. Jelenleg középiskolába tanulnak, mindenki más iskolába. A mai napig tanulnak lengyelül, de már más intézményekben. Most is ugyanabban az iskolában tanítok, de már negyedikes diákokat azaz a kezdő csoportot.

Most már nyugdíjas nagymama vagyok, de még mindig nagy lelkesen tanítom a lengyel nyelvet.

Lucyna Światłoń Szabados

Szabadosné Swiatlon Lucyna – tanár

A Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola tanára vagyok, melynek keretein belül Csóron, Székesfehérváron és Veszprémben tanítok lengyel nyelvet, irodalmat és történelmet különböző korosztályú gyerekeknek. Végzettségemet tekintve lengyel nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár vagyok. Tanulmányaimat Krakkóban, az egyetemen végeztem. Lengyelországban 4 éven keresztül tanítottam egy középiskolában.

1981 óta élek Magyarországon, egy Székesfehérvár melletti településen, Csóron. Férjezett vagyok, egy lányom van és két unokám.

Magyarországra költözve sajnos nem tudtam eredeti szakmámban elhelyezkedni, de örömmel vettem, hogy 2005-ben felkértek, hogy tanítsak a lengyel iskolában.

Boldogan éltem az új lehetőséggel, hiszen régi vágyam volt a gyerekekkel való foglalkozás és hogy ezt lengyel nyelven tehettem, külön örömöt jelentett számomra. A mindennapokban nagy kihívást jelent a lengyel hagyományok, a kultúra elsajátíttatása, az ünnepekről történő megemlékezés. A 3 csoportom közül Csóron egy olyan közösség található, akik származásukat tekintve nem lengyelek, de érdeklődnek a lengyel hagyományok, kultúra iránt, ezért szívesen járnak az órákra. A helyi iskola együttműködési megállapodás keretében biztosít tantermet az órák megtartásához. A csóri iskolának lengyel testvériskolai kapcsolatai is vannak, melynek kiépítésében, a programok szervezésében én is részt vállaltam. A testvériskola egy festői szépségű településen, Miedzybrodzie Zywieckie nevű helységben található. A kapcsolatnak köszönhetően számos magyar kisgyerek jutott el lengyelországi városokba, például Krakkóba, Zywiecbe, Wisłába, bochniai sóbányába. A sóbányában töltött éjszaka felejthetetlen élményt nyújtott gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. Az ilyen találkozások alkalmával a gyerekek rákényszerülnek a lengyel nyelv használatára, mivel családoknál vannak elszállásolva.

A tanítás mellett fontosnak tartom, hogy a gyerekek megismerjék Lengyelországot és minél sűrűbben ellátogathassanak oda. Ezért tevékenyen veszek részt lengyelországi táboroztatásokban, évente többször is. A legtehetségesebb tanulóimat a hagyományosan évente megrendezésre kerülő, nemzetközi szavalóversenyre készítem fel, melynek helyszíne, Tarnów. Nagy örömömre szolgál, hogy előkelő helyezéseket érnek el a diákok.

Azért, hogy a pedagógiai tudásom naprakész legyen, rendszeresen továbbképzéseken veszek részt, melyeken új módszerekkel, tankönyvekkel ismerkedem meg, amiket aztán a mindennapokban szívesen használok.

Tóka Alina

Tóka Alina – tanár

Lengyel, orosz és német nyelvszakos tanárnő vagyok

  • UMCS – Uniwersytet Marii Curie- Skłodowskiej
  • JPTE- Janus Pannonius Tudományegyetem
  • UŚ –Uniwersytet Śląski

1978-óta Magyarországon élek, rendszeresen és szívesen veszek részt az itteni lengyel közösség életében. A magyar-lengyel házasságból származó gyerekek számára lengyel nyelvet tanító iskolának az egyik kezdeményezője és az első tanára voltam.

Rövid megszakítással most is tanítok, azóta a magyar oktatási rendszer részévé vált lengyel iskolában. Közreműködtem az 1995-ben kiadott „A lengyel irodalom Magyarországon1945-1990” című bibliográfiában, 1997 augusztusában Moticskáné-Połomska Apolonia-val és a Magyar Pálos Rend segítségével megszerveztünk Pécsett egy tábort a lengyel árvízkárosult gyerekek számára, 2006. szeptember elsején Gömöri Miklósnéval együtt átvehettem Pécs Város Kisebbségi Díját.
Munkám elsősorban a tanítás, sikereim és kudarcaim a tanítványaim sikerei és kudarcai.

2014-ben Pécsett a lengyel kisebbségi önkormányzati választásokon indultam és képviselő mandátumot kaptam.

Eddigi munkámban mindig számíthattam az itt élő honfitársaim segítségére, remélem ez továbbra is így lesz, mert egyedül nem sokat tehet az ember!

A pécsi lengyel iskola története szorosan összefügg az itt élő lengyelek történetével is.

A lengyel nyelvet tanulók számára a lengyel nyelv elsajátítása során szerzett érdemjegy a tanuló általános vagy középiskolai bizonyítványába a lengyel nyelv megjelölésével kerülhet, ha a szülők úgy kívánják. Iskolánk 2010-ben Budapesten a Sándor Palotában a köztársasági elnök kezéből átvehette a Kisebbségi Kitüntetést.

A lengyel iskola 20 éves folyamatos működése során a „kis” vasárnapi iskolákat figyelembe véve majdnem minden magyar-lengyel vegyes családból származó gyerek járt hozzánk, de magyar tanulók is beiratkozhatnak hozzánk, hiszen az iskola Magyarországon működik a magyar oktatási rendszer szerves részeként. A „kis” szót azért írtam idézőjelben, mert akkoriban volt a legnagyobb a tanulók létszáma. Egy tanár kevés volt, évekig együtt tanítottunk Gömöri Miklósnéval, „Ulka nénivel”, aki szintén tanári végzetséggel rendelkezik. Számos tanuló letette az érettségi vizsgát lengyel nyelvből, mindenki jeles osztályzattal, sokan Lengyelországon folytatták tanulmányaikat, van, aki lengyel szakot választott, és nagyon sokan a lengyel nyelv ismeretét kamatoztatják munkájukban. Iskolánk tanulói mindig aktívan vettek részt az iskola által Pécsett vagy Budapesten szervezett programokon és versenyeken, nagyon jó eredményekkel. Jelenleg a pécsi csoportba nyolc tanuló jár, de a foglalkozásokra szívesen jönnek az óvodások is.

Barbara Virágh

Virágh Barbara – tanár

Emberemlékezet óta, vagyis több mint harminc éve tanítok. Fiatal lányként és tanár szülők gyermekeként megfogadtam – csak tanár nem leszek. De a sors másként döntött és nemsokára meggyőződtem arról, hogy nem rossz foglalkozás ez. Azzal a feltétellel, hogy szereti az ember a gyerekeket és a tanári pályát kicsit hivatásnak tekinti …

A lengyel filológia szakot Lublinban, az UMCS-en fejeztem be, itt általános iskolában, középiskolában, valamint a Lengyel Nyelvi Stúdiumban (UMCS) dolgoztam – itt ismertem meg későbbi magyar férjemet.

Aztán Varsó következett, majd Magyarországra költöztünk. Budapesten 1996-ban kezdtem el tanítani a Lengyel Nagykövetség mellett működő Lengyel Iskolában, majd 2004-ben az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskolában is. Ebben az iskolában végeztem el tanárnőtársaimmal együtt azt a posztgraduális tanfolyamot, mely a lengyel nyelv idegen nyelvként történő tanítására adott szakképesítést.

Alkalmanként a budapesti angol iskola diákjait is felkészítem a lengyel érettségire.
Legjobban irodalmat szeretek tanítani, talán azért is, mert tanítványaim közt voltak a Lengyel Nyelvi Olimpia – a legjelentősebb lengyelországi tanulmányi verseny – döntősei és díjazottja is.

Polonistaként a kiváló lengyel és világirodalmat szeretem, bár legalább ilyen fontos számomra a jó zene (főleg a dzsessz).

Ami irodalmi példaképeimet illeti, ők a XX. század kiemelkedő lengyel írója, Witold Gombrowicz és Zbigniew Herbert, a nagy kortárs költő. Kedvenceim közt költőnek is lennie kell, ugyanis Lengyelország a költők hazája. Nem olyan régen tudatta a világgal az irodalmi Nobel-díjas Joszip Brodzki, hogy a kortárs lengyel költészet a legjobb a világon.

Liliana Zajáczné Ryst

Zajáczné Liliana – tanár

A kaposvári lengyel iskola tanárnője vagyok. A szülővárosom Varsó. Az első pedagógiai munkámat szintén Varsóban kezdtem sok évvel ezelőtt alsó tagozatos tanítónőként egy általános iskolában. Néhány évvel később Magyarországra költöztem, éppen Kaposvárra, jelenleg is ebben a városban lakom.

2000-ben megalapítottuk és elkezdtem vezetni az itteni lengyel iskolát. Az akkori tanítványaim mindannyian lengyel-magyar vegyes házasságokból származtak. Az ő számukra nagy motivációt jelentett, és megkönnyítette a lengyel nyelv tanulását, a családi háttér.

Most a tanítványaim nagy részben magyar gyerekek, akik nem félnek a kihívásoktól, mint például a lengyel nyelv tanulása. Sőt úgy gondolom, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. A lengyel nyelv tanításán keresztül szeretném közelebb hozni számukra Lengyelországot a csodálatos kultúrájával és érdekes történelmével.

Én nagyon szeretek utazni, és szeretem a természetet, különösen az állatokat. Mindig kedvenc útirányom volt Lengyelország, nem csak a családom miatt. Remélem, hogy a közeli jövőben a tanítványaim szintén egyre gyakrabban fogják meglátogatni ezt a gyönyörű országot.